Mire jó a polifenol? Szinte mindenre!
A polifenoloknak, flavonoidoknak nagyon sokan gyógyító hatást tulajdonítanak, több kutatás eredménye utal arra, hogy komoly szerepük lehet a rákos betegségek megelőzésében (pl. májrák, vastagbélrák, tüdőrák, gyomorrák, stb.), a rák kezelésében.
Alma
Mindenki észlelte már, hogy ha egy almát nyomás vagy ütődés ér, akkor pár óra múlva a sérülés helye megbarnul. Persze ez sok más gyümölcsnél is így van. Ennek pedig az az oka, hogy az érintett növényben egymás mellett van a polifenol és a polifenol-oxidáz enzim. A két anyag egymástól valamilyen módon el van választva (kompartmentáció), de a sérülés hatására az enzim találkozik a fenolos vegyülettel és azt kinonná oxidálja. Az így képződő kinonok hatékony baktériumölő anyagok, és a növény ezzel védekezik, hogy benne a károsodás továbbterjedjen.
A gyümölcsökben több ezer féle polifenol van, hiszen ezek a vegyületek számtalan formában képesek egymáshoz kapcsolódni, mert polimerizációra hajlamosak.
Borászok
Fenti tulajdonságuk miatt a borászok legnagyobb kihívását okozzák. Ha eltávolítják a borból ezeket a rendkívül értékes anyagokat a bor stabil és tiszta lesz, de úgy jár a borász, mint az a gyerek, aki eldobja a csokoládét a csoki papír kedvéért. Ha a borban hagyja, akkor a polimerizációra és oxidációra való hajlamuk miatt a bor zavaros és könnyen ihatatlan lesz.
A polifenolok intenzív kutatás tárgyát képezik, pl. rákos betegségek, vérképző rendszeri elváltozások vonatkozásában stb.
De nézzük meg, mit ír erről dr. Mészáros László orvos-bokémikus:
Az emberiség évezredek óta használ gyógyításra növényeket, ill. azok kivonatait, főzeteit. Még Szentgyörgyi Albert ismerte fel a múlt század első felében, hogy a növények tartalmaznak egy biológiailag aktív vegyületcsaládot, az ún. flavonoidokat, melyek fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében. Ennek a családnak egyik leghatékonyabb csoportját képezik az anthocianidin flavonoidok, melyek sötétebb színű gyümölcsök /pl. fekete áfonya, fekete szőlő/ héjában, ill. a bélben feltehetően anthocianidokká bomló procianidinek, amelyek gyümölcsök magjában /pl. szőlőmagban/ találhatók.
Bebizonyosodott, hogy ezek a vegyületek megőrzik, ill. javítják az erek rugalmasságát, tágulási képességét, ezáltal csökkentve az érelmeszesedés, magas vérnyomás, keringési betegségek /sztrók, színinfarktus/ és ödémásodás kialakulásának esélyét.
Ezen betegségek mindegyikéről nagy bizonyossággal állítható, hogy előfordulásuk összefügg a mozgásszegény életmóddal és a nem megfelelő táplálkozással, ill. valószínűsíthető, hogy egy közös okra, az ún. endothel diszfunkcióra /az ér legbelső sejtrétegének hibás működése/ vezethető vissza. Az endothel sejtekben található NOS enzim működésének csökkenése, hibája miatt nem termelődik az erek megfelelő tágulásához szükséges megfelelő mennyiségű nitrogén monoxid, sőt különböző egészségkárosító szabadgyököket kezd termelni. Minden jel arra utal, hogy ezen hibás működés a helytelen táplálkozás és életmód, ill. az ún. kémiai stressz következménye. Az anthocianidin flavonoidok élettani hatásukat valószínűleg épp a NOS enzim szintjén fejtik ki: képesek a működését regenerálni, idősebb korban mennyiségét megemelni a „fiatalkori szintre”. Ennek következménye a tapasztalható vérnyomáscsökkenés, a koleszterin szint csökkenése, az érelmeszesedés mérséklődése, bizonyos típusú látáscsökkenés esetén a retina vérellátásának fokozásával a látás javítása. Az erek funkciójának normalizálása révén javul a vérkeringés, ami az egészségi állapot általános javulásához vezethet.
Érdemes szólni a fekete szőlők héjában található rezveratrol /mint polifenol/ különleges szívvédő hatásáról is.
Elemzőknek föltűnt, hogy bár a franciák épp olyan „koleszterin-gazdagon” étkeznek, mint mi, náluk a szív- és érrendszeri megbetegedések mégis jóval kisebb arányban jelentkeznek /nálunk minden második/!/ haláleset okozója a magas koleszterin szint/. Kiderült, hogy az ok a franciák rendszeres vörösbor fogyasztásában keresendő, s a dél- francia vörösborokban található rezveratrol nevű vegyület a „felelős” a jótékony „borhatásért”. Az átlagos magyar vörösborból azonban napi 1,5-2 litert kellene fogyasztanunk, hogy megfelelő adag rezveratrolhoz jussunk!
Állatkísérletek és populáció vizsgálatok egyaránt igazolták, hogy a rezveratrol folyamatos szedése jelentősen csökkenti a szívinfarktus előfordulásának esélyét, ugyanis fokozza a szív „tanuló-képességét”, azaz a prekondicionálást.
A rezveratrol így a magasabb koleszterinszint miatt esetlegesen bekövetkező infarktus esetén csökkenteni képes a kialakuló szívizomelhalás nagyságát, javítva ezáltal a túlélés esélyét.
Dr. Mészáros László orvos-biokémikus (forrás: bionom.hu)